Szilvalekváros gombóc és szerbusz

Tudom, hogy a szerbusz igazából szervusz, de nálunk mindenki b-vel mondja, úgyhogy megmaradok ennél. A gombóc most aktuális, mert régi krumpliból jó csinálni, nem újból. Szóval ha van még tavalyról, sokat el lehet használni belőle gombócfőzéshez. Ilyenkor gombócleves, lekváros gombóc és szerbusz van ebédre, de a levest most nem fényképeztem le, majd a következő alkalommal.

Hozzávalók:
régi krumpli, liszt, 1 tojás, só,
kemény lekvár, zsemlemorzsa, cukor, olaj.

Meghámozunk és karikákra vágunk annyi burgonyát, hogy egy ötliteres fazék félig legyen vele. Megsózzuk, felöntjük annyi vízzel, hogy bőven ellepje, és puhára főzzük.
Egy nagy tálba öntjük a főtt krumplit (lé nélkül), összetörjük, beleütünk egy tojást és annyi lisztet adunk hozzá, hogy formázható masszát kapjunk. Ne legyen túl ragadós (de nagyon kemény se). Lisztezett deszkán kinyújtjuk kb. fél centi vastagságúra, és 10x10-es négyszögekre vágjuk. Amennyi lekváros gombócot akarunk főzni, annyinak a közepére teszünk egy-egy teáskanálnyi kemény lekvárt, majd gombócot formálunk belőle, és forró vízbe téve megfőzzük őket. Közben egy lábasban olajon zsemlemorzsát pirítunk, a főtt gombócokat arra kanalazzuk. (A főtt gombóc feljön a víz felszínére.) Cukorral megszórjuk.
A többi, lekvár nélküli négyszögletet bő, forró olajban pirosra sütjük és konyhai papírtörlőre szedjük, hogy a felesleges zsiradékot leitassuk róla. Meg lehet szórni ízlés szerint sóval vagy cukorral.