Valószínűleg kocka alakúra kellett volna szeletelnem, hogy méltó legyen a nevéhez, de amikor nagy ritkán elkészül, mindig ilyenre szeleteljük. Anyu szerint túl macerás az elkészítése, szerintem nem. Egy ősrégi újságkivágás a forrás.
Hozzávalók:
Tészta: 500 g liszt, 1 csomag sütőpor, 200 g margarin, 200 g porcukor, 2 tojás, egy kis tej.
Krém: 400 g cukor, 5 dl tej, 5 evőkanál liszt, 200 g margarin (+ egy kis cukor).
Először a krémet készítjük el, hogy legyen ideje kihűlni. Egy magas falú edényben megpirítjuk a cukrot. Amikor már folyékony, felengedjük a tejjel. Vigyázzunk, mert ész nélkül habzani és emelkedni fog, úgyhogy kavargatni kell. Addig forraljuk, amíg a karamell teljesen feloldódik a tejben. Ekkor beleszitáljuk a lisztet, és jó sűrűre főzzük a krémet. Amikor kihűlt, a szobahőmérsékletű margarint egy kis cukorral kikavarjuk, majd elkeverjük a krémmel csomómentesen.
A hozzávalókból összeállítjuk a tésztát. Ha folyékonyra olvasztjuk a margarint, akkor jó eséllyel egyáltalán nem kell tejet adni a tésztához, anélkül is össze fog állni. Négy részre osztjuk, és négy lapot sütünk belőle. A legszebbet félretesszük, hogy az kerüljön a sütemény tetejére. Amikor ezek a lapok is kihűltek, megkenjük őket a krémmel (három lapot kell megkenni, a negyedikre, a legfelsőre nem kerül krém). Csokit főzünk (pl. az alaprecepteknél található házi csokimázat) vagy tortabevonót olvasztunk, és azzal kenjük meg a tetejét. Jobb egy éjszakán át állni hagyni, annyi idő alatt megpuhul a tésztája annyira, hogy szeletelni lehessen.
Mivel nem akartam még édesebbre csinálni, akkor raktam bele a margarint a krémbe, amikor az még forró volt, úgyhogy nem kellett kikavarnom semmit se extra cukorral. A biztonság kedvéért beraktam a hűtőbe a langyos krémet, hogy elég sűrű legyen, mire meg kellett kennem a tésztát.
Finom sütemény, mi nagyon szeretjük.