Ecetes torma

Nálunk húsvét torma nélkül nem múlhat el, és nem boltban vesszük, mert sok van a kertben. Gyakorlatilag szinte kiirthatatlan.
A tormát megmossuk, gyümölcscentrifugával ledaráljuk. A levére nincs szükség. Cukros-ecetes vizet készítünk, és azzal öntjük fel egy kicsit a tormapépet. Üvegbe tesszük és hűtőben tároljuk, sokáig eláll. Ha nagyon erős, fogyasztás előtt nyissuk fel az üveget, és hagyjuk szellőzni fél órát, akkor a felső rétege enyhébb lesz. Megfázás ellen is nagyon hatásos.
A tormát lehetőleg nyílt helyen daráljuk le, mert kegyetlen, taknya-nyála egybefolyik tőle az embernek. Ha még a szél is fúj, nyert ügyünk van.

Majonéz

Kézzel is ki lehet kavarni, de én inkább robotgéppel csináltam, úgy kevésbé időigényes, mert minél több olajat adtunk hozzá, annál nehezebb elkeverni. Ha valaki édesebben/sósabban/savanyúbban szereti, ízlés szerint ízesíthető, akár zöldfűszerekkel is.

Hozzávalók: 
2 tojássárga, 1 kávéskanál cukor, egy csipet só, 1 kávéskanál mustár, 1 kávéskanál (10%-os) ecet, 1 dl olaj, 2 dl tejföl.

A tojássárgát, cukrot, sót, mustárt, ecetet összekavarjuk. Az olajat cseppenként keverjük el vele (a géppel kb. kávéskanalanként adagoltam hozzá). Amikor az olajjal simára kavartuk, akkor tesszük bele a tejfölt (és a zöldfűszereket).
Hűtőben kell tárolni a tojás miatt. Húsvétkor nálunk ecetes tormával alap.

"Nem lehet elrontani" pite

De, el lehet.
Nem szép, de finom.

Hozzávalók:
A tésztához: 500 g finomliszt, 120 g porcukor, 1 csomag vaníliás cukor, 1 csomag sütőpor, 1 csipet só, 1 fiola citromaroma, 250 g margarin, 2 tojás (+1 a tetejét megkenni), 1 dl tejföl.

A hozzávalókat alaposan összekeverjük, a felét kivajazott vagy kiolajozott tepsibe tesszük. Meghintjük vékonyan zsemlemorzsával, rátesszük a tölteléket, és ismét meghintjük zsemlemorzsával. Ha a töltelékhez illik, akkor a zsemlemorzsát darált dióval is helyettesíthetjük. A tészta másik felét rács formájában a tetejére tesszük. Megkenjük a tetejét egy felvert tojással, villával megszurkáljuk és megsütjük (180°C-on kb. 40 perc alatt).
Annyira puha lett a tésztája, hogy képtelenség lett volna elnyújtani (nem is így fogalmaz a könyv), de időm nem volt, hogy hűtőbe rakjam. Ha lett volna, akkor el lehetett volna nyújtani, és sokkal jobban nézne ki. A tepsibe kanalazgattam a tészta felét, lisztes kézzel elnyomkodtam. Megszórtam zsemlemorzsával, darált dióval, összekevertem reszelt almát cukorral és fahéjjal, eloszlattam a tésztán, majd a tészta maradék felét az almára kanalaztam. Kicsit szétsült rajta, de nem fedte be úgy, mintha ki lett volna nyújtva a tészta.
Tényleg nem nehéz megcsinálni, de jobb állni hagyni a tésztát a hűtőben legalább egy-két órát. Könnyű a tésztája. Megad pár verziót töltelékre, azokat is ideírom, de érdemben nem tudok mit mondani róluk, mert nem próbáltam őket.
Mazsolás: 40 g mazsolát fél liter vízzel és 1 dl mézzel 5 percig forralunk, másik edényben összekeverünk 2 evőkanál cukrot, 3 evőkanál étkezési keményítőt, egy csipet sót, majd a mazsolához keverjük és egy percig főzzük, végül belekeverjük egy citrom reszelt héját és 3 evőkanál narancslevet.
Almás-mákos: 1,5 kg reszelt almát 120 g cukorral, 150 g őrölt mákkal, 1 tasak vaníliás cukorral megpárolunk, majd lehűtjük.
Almás-diós: 1,5 kg reszelt almát 200 g cukorral, 1 kávéskanál fahéjjal, 1 tasak vaníliás cukorral megpárolunk, majd lehűtjük.
Meggyes: 1 nagy üveg magozott meggybefőttet 200 g cukorral, 1 kávéskanál fahéjjal, 1 csipet szegfűborssal, 1 tasak vaníliás cukorral megpárolunk, majd lehűtjük.
Túrós: összekeverünk fél kiló túrót, 1 evőkanál tejfölt, egy csipet sót, 1 kis csomag előzőleg vízbe áztatott mazsolát, 1 tasak vaníliás cukrot, 2 tojássárgáját és két tojásfehérjéből vert habot, ízlés szerinti cukorral.
Kapros túrós: összekeverünk fél kiló túrót, 1 evőkanál tejfölt, egy csipet sót, 1 csokor apróra vágott kaprot, 2 tojássárgát és két tojásfehérjéből felvert habot, ízlés szerinti cukorral.
Lekváros diós: megkenjük ízlés szerinti lekvárral és meghintjük darált dióval.

Kakaós nápolyi

Van már pár hónapja, hogy ostyalapokat vettem a cukrászdiszkontban, és nyaggattak itthon, hogy fel kellene használni őket. Valahol van receptem, de nem volt kedvem feltúrni mindent, úgyhogy csak az interneten keresgéltem. Amit találtam: http://www.nosalty.hu/recept/napolyi-kocka-kakaos-napolyi-2

Nem másolom be ide a leírást, mert mindent úgy csináltam, ahogy ott meg van adva. Az egyetlen különbség az, hogy az ő ostyalapjai kismintásak mindkét oldalukon, az enyémek egyik oldalán viszont nagyok a minták, nagy mélyedésekkel. Az ilyen lapok közé több krém megy, úgyhogy hiába volt öt lap a csomagomban, csak négy közé volt elég a töltelék. Nem maradtak ropogósak az ostyalapok, de nem is lettek igazán rágósak. Egyszerű elkészíteni, gyors, és már el is fogyott az összes. Érdemes jól záródó dobozban tartani, hogy a lapok ne szívják be a levegő páratartalmát, különben megpuhulnak nagyon. Finom.

Főispántészta

Teljesen máshogy néz ki, mint az eredeti képen, és nem is vagyok maradéktalanul elégedett vele, pedig nem variáltam sokat a leírtakkal.

Hozzávalók:
250 g liszt, 250 g margarin, 10 tojás, 250 g (vaníliás) porcukor, 250 g dió, reszelt citromhéj.

Tészta: A lisztet, a margarint és a tojások sárgáját jól kidolgozzuk, majd kis golyókat formálunk belőle (kb. 60 db). Hűtőbe tesszük, majd hagyjuk kihűlni. Egyenként téglalap alakúra nyújtjuk.

Töltelék: A tojások kemény habjába óvatosan beleforgatjuk a vaníliás porcukorral összekevert diót. A tésztalapokra 1-1 kávéskanál tölteléket teszünk, majd boríték formára hajtogatjuk. Előmelegített sütőben

világosra sütjük. A sütőből kivéve vaníliás porcukorba forgatjuk.

Nekem nem volt türelmem golyózni meg egyenként nyújtogatni, úgyhogy az összegyúrt tésztát úgy ahogy volt, a tállal együtt betettem a hűtőbe, és elkészítettem a tölteléket, ami rengeteg volt. Kb. a fele meg is maradt, azokat habcsóknak megsütöttem. Nem lettek kemények, de legalább finomak. Szóval mire elkészült a töltelék, lehűlt a tészta. Vastagon meglisztezett deszkán kinyújtottam, és egy pohárral kiszaggattam. Van egy műanyag raviolikészítőnk, abba raktam a tésztalapokat, rá a tölteléket, és összenyomtam. Sütőpapírral borított tepsiben sütöttem meg őket, és ami a legnagyobb problémám volt, hogy sok margarin kisült a tésztából, szinte ki lehetett volna csorgatni a tepsiből. Mindegyik tepsinél ez történt, hárommal sütöttem, tehát nem mondhatom, hogy nem lett volna elég forró a sütő, és azért folyt meg a margarin. Konyhai papírtörlőre szedtem a sütiket, hogy leitassam a margarint. 

Finom sütemény, de annyira azért nem jött be, hogy megérje ezt az egész macerát, és sok tojás is kell hozzá. A képen még nincs megszórva porcukorral.

Mogyorós muffin cukkinivel

A cukkini helyettesíthető gyümölccsel is, pl. banánnal. Érdekes kis sütemény, nincs zöldségíze.

Hozzávalók 12 darabhoz: 
200 g darált mogyoró (vagy dió), 50 g liszt, 3 teáskanál sütőpor, 100 g táblacsokoládé, 180 g cukkini, 2 tojás, 100 g cukor, 2 teáskanál citromlé, 1 dl joghurt (vagy tejföl), 0,75 dl olaj, 12 papír sütőforma.

A papírkapszlikat a sütőforma mélyedéseibe tesszük, a sütőt előmelegítjük 180°C-ra (légkeverésest 160°C-ra). A mogyorót és a sütőport elkeverjük a lisztben. A csokoládét kis darabokra vágjuk. A cukkinit megtisztítjuk, meghámozzuk és finomra reszeljük. A tojásokat a cukorral, a citromlével, a joghurttal és az olajjal felverjük egy kicsit. Hozzáadjuk a lisztes keveréket, majd beleforgatjuk a csokoládét és a cukkinit. A tésztát a formákba töltjük. 15-20 percig sütjük. A sütőből kivéve 10 percig pihentetjük a formában, majd kivesszük, és rácson hagyjuk kihűlni.

Karamellmázas francia krémes

A recept forrása: http://www.nosalty.hu/recept/karamellmazas-francia-kremes
Nem akarom bemásolni ide a leírását, mert mindent úgy csináltam, ahogy az eredeti írja.
Az enyém igencsak máshogy néz ki, nagyobb tepsiben készült, úgyhogy a tejszínes rétegem sokkal vékonyabb lett. Ha legközelebb elkészítem, inkább fél liter tejszínt verek fel három csomag habfixálóval. A Lidlben kapható vajas tészta az alapja és a teteje. Lehet, hogy kicsit több instant kávét sikerült hozzáadnom a karamellhez (vagy túl sokáig karamellizáltam a cukrot), mert ez sokkal sötétebb, mint az eredeti.
Nagyon egyszerű és finom, tényleg olyan íze van, mint a krémesnek, ami a szüleim nagy kedvence. Valószínűleg rendszeres vendég lesz nálunk ez a sütemény.