Aszalt szilvás diósrétes

Nagyon finom sütemény, legalább dupla adagot kellett volna készítenem, hogy maradjon is belőle másnapra.

Hozzávalók:
500 g mag nélküli aszalt szilva, 1 csomag 8 lapos rétestészta, 200 g darált dió, 100 g olvasztott margarin, 8 teáskanál méz, 2 kávéskanál őrölt fahéj, a lekenéshez 1 tojás, a mázhoz 2 evőkanál tej, 20 g kakaópor, 80 g margarin, 80 g cukor, 2 evőkanál étkezési keményítő.

Az aszalt szilvát negyedekbe vágjuk. Egy nedves konyharuhán a réteslapokból négyet-négyet egymásra fektetünk. Felületüket a dióval vastagon behintjük. Erre kerül szétterítve a szilva, majd az egészet olvasztott margarinnal és mézzel meglocsoljuk. A fahéjjal meghintjük, majd feltekerjük, ahogy a piskótatekercset szokás. Sütőpapírral bélelt tepsibe fektetjük, tetejüket a felvert tojással megkenjük. Közepesen forró sütőben (180°C) kb. 25 percig sütjük.
A mázhoz valókat kevergetve kis lángon felfőzzük, hűlni hagyjuk, majd a kihűlt rétest megkenjük vele. Csak akkor szeleteljük, amikor a máz már megdermedt rajta.
Nincs mit hozzáfűznöm, nagyon finom sütemény, és nem is bonyolult.

Sajtos-nyomogatós

Ez is egy klasszikus.
Nem tudom, hol lehet még venni ezeket az ostyasütőket, nekünk van három ősrégi.

Hozzávalók: 
1 kg liszt, 200 g zsír, 250 g margarin, 25 g élesztő, 1 dl tej, 3 dl tejszín, 175 g tejföl, 150 g reszelt sajt, só, köménymag.

Az élesztőt felfuttatjuk egy kis édes tejben, majd összeállítjuk a tésztét a hozzávalókból. Ha túl kemény, akkor adhatunk hozzá még egy kis tejfölt. Kb. 2-3 cm átmérőjű golyókat gyúrunk a tésztából, majd feltesszük a tűzre melegedni az ostyasütőt. Jó forró legyen, mire beletesszük az első golyót. Összenyomjuk a sütőt, és a tűzön hagyjuk kb. egy percre. Ha nem elég forró a sütő, akkor oda fog ragadni valamelyik oldalára a tészta. Ha túl forró, akkor megéghet. De az első néhány után már nem lesz gond vele. Ha kivettük belőle az ostyát, akkor a másik oldalával tegyük vissza a sütőt a tűzre melegedni, majd rakhatjuk bele a következő gombócot.
Ebből a mennyiségből egy jó nagy tálnyi lesz. Egyszerűbb a dolog, ha két ostyasütőnk van és két tűzön tudjuk egyszerre sütni a tésztát.

Darálós keksz

Az apámnak most volt a születésnapja, és ő jobban szereti a hagyományos dolgokat, úgyhogy nem sütöttem neki tortát.
A darálós kekszet azért hívják darálósnak, mert a kézi húsdarálóval kell elkészíteni. Kivesszük a darálóból a kést és a tárcsát, és a képen látható fém izét rakjuk fel helyettük. Ezen fogja átnyomni a daráló a nyers tésztát, ha tekerjük.

Hozzávalók:
1 kg liszt, 250 g zsír (vagy 300 g margarin), 250 g porcukor, egy kávéskanál szódabikarbóna, egy citrom reszelt héja (vagy valamilyen aroma), 1 csomag vaníliás cukor, pici tej vagy tejföl.

A hozzávalókból összegyúrjuk a tésztát. Annyi tejet vagy tejfölt adjunk hozzá, hogy összeálljon a massza, de jó kemény legyen, kb. tarhonyatészta keménységű. Ha puha, akkor sütés közben szét fog tottyadni, és nem lesz szép a mintája. A tésztát húsdarálóba adagoljuk. A tésztát, ami átjön a mintás nyíláson, kb. öt centiméterenként vágjuk le, de lehet hosszabbra vagy rövidebbre is készíteni. Sütőpapírral bélelt tepsibe sorakoztatjuk őket. Nem kell nagy távolságra rakni a süteményeket, mert nem fognak se megnőni, se szétfolyni. Amikor már pirulnak a recék, akkor kész (kb. negyed óra tepsinként). Ha kész, jól záródó dobozba tesszük őket. Sokáig eláll.
Citrom(aroma) helyett kakaóport is tehetünk a tésztába, illetve egyéb fűszereket, ízlés szerint.