Mákos, diós bejgli (pihentetéssel)

Ennyit a nagy konyhai aktivitásról...
Idén egy ismeretlen recept alapján készült a bejglink, jó vékony a tészta, vastag a töltelék... Két-két rúd diós és mákos lett belőle. Valami miatt az egyik mákosnak megrepedt a teteje, pedig ugyanúgy készült, mint a többi. Finomak és szépek is.
Ajánlom megnézni hozzá a Miele videóját: http://www.youtube.com/watch?v=EiXikPT2l6I

Hozzávalók:
Tészta: 500 g liszt, csipet só, 1 tojás, 25 g élesztő, 250 g vaj vagy margarin, 50 g porcukor, kb. 1,5 dl tejföl, egy tojás a kenéshez.
Máktöltelék: 200 g finomra őrölt mák, 200 g porcukor, 1 citrom reszelt héja és leve, mazsola és rum ízlés szerint, esetleg pici tej, hogy összeálljon.
Diótöltelék:  ízlés szerint mazsola és rum, 200 g durvára őrölt dió, 200 g porcukor, 1 ledarált vaníliarúd, pici tej, hogy összeálljon.

A tészta hozzávalóit jól összedolgozzuk (az élesztőt nem kell felfuttatni, csak belemorzsoljuk a hozzávalókba), legalább egy éjszakát pihentetjük hűvös helyen.
A töltelékhez a hozzávalókat egy-egy tálban összekeverjük. Négy cipóra osztjuk a tésztát, elnyújtjuk őket, megkenjük a töltelékkel. Feltekerjük nem túl szorosan, nem túl lazán, sütőpapírral bélelt tepsibe fektetjük, megkenjük a tojással, hagyjuk rászáradni, majd még egyszer megkenjük tojással, hogy márványos legyen, mire megsül. Megszurkáljuk a tetejét, hogy a gőz távozni tudjon. Közepes tűzön pirosra sütjük.
Boldog karácsonyt!

Mézeskalács (pihentetéssel)

Mostanában nem voltam túl aktív a konyhában, ez a karácsony közeledtével meg fog változni, legalábbis ami a süteményeket illeti.
Ez a recept egy régi Nők Lapjából származik. A családomban csak egyetlen ember szereti a mézeskalácsot, senki más nem eszi, úgyhogy neki sütöm. Egy adagból egy púpos kelesztőtálnyi mézes lesz.

Hozzávalók:
1 kg (jó minőségű) liszt, 330 g porcukor, 1,5-2 csapott gyerekkanál szódabikarbóna, 50 g margarin, 1 csomag mézeskalács-fűszerkeverék (vagy helyette fűszerek), 2 egész tojás, 2 tojássárga, 350-400 g virágméz.

A lisztet két bögrényi kivételével egy tálba szitálom, a többit a porcukorral, a szódabikarbónával, a margarinnal elmorzsolom. Hozzáadom a fűszereket (én bele szoktam reszelni egy narancs és egy citrom héját is), a tojásokat és tojássárgákat, valamint a mézet. Elkezdem összegyúrni, ahogy ragadni kezd, hozzáadom apránként a két bögrényi félretett lisztet, és addig gyúrom, amíg a tészta lejön a kezemről (nekem nincs mindig türelmem addig gyúrni, mert sokáig marad ragadós, úgyhogy amikor elfogy a türelmem, egyszerűen csak abbahagyom). Ekkor folpackkal letakarva vagy valamibe becsomagolva félreteszem, és legalább egy éjszakát állni hagyom.
Másnap lisztezett deszkán kinyújtom 4-5 mm vastagra, és különböző formákra szaggatom. A hulladékot újra össze lehet gyúrni, nyújtani, szaggatni. Sütőpapírral borított tepsiben sütöm, de ne tegyük közvetlenül egymás mellé őket, mert sülés közben kicsit megnőnek és összesülhetnek, akkor pedig el fognak deformálódni. Mivel mézes, nagyon gyorsan sül, figyelni kell rá. Meg lehet kenni a tetejét tojással és szórni rá pl. magokat, illetve ha kihűlt, tojásfehérjét porcukorral felverhetünk, és azzal lehet írókázni rá. Mivel az én egyetlen mézeskalácsevőm cukorbeteg, ez az írókázás elmarad, hogy legalább ennyivel kevesebb szénhidrátot egyen, de nagyon mutatós, ha az embernek van hozzá türelme.
Idén sehol nem találtam mézeskalács-fűszerkeveréket, pedig korábban a Kotányinak volt ilyen keveréke. Most csak egy Dr. Oetker mézeskalácsos sütőport találtam, azzal is jó az íze. Egy picit kevesebb szódabikarbónát tettem bele ezért, lehet, hogy akkor se püffedt volna fel nagyon. 
Jól záródó dobozban tartva ropogós marad, ha levegősen tároljuk, akkor megpuhul a levegő nedvességtartalmától.