Mézes krémes

Sok verzióban fellelhető az interneten, néhol mézes zserbó néven. Ez a nálunk bevált recept.

Hozzávalók:
Tészta: 150 g cukor, 1 tojás, 2 evőkanál méz, 2 evőkanál tej, 1 kávéskanál szódabikarbóna, 50 g vaj vagy margarin, liszt.
Krém: 4 dl tej, 3 evőkanál liszt, 250 g cukor, 250 g margarin, 1 csomag vaníliás cukor.

Egy lábasba öntjük a tejet, a cukrot, a tojást, a mézet, a margarint és a szódabikarbónát. Összeolvasztjuk, de nem kell felfőzni. Annyi lisztet adagolunk hozzá (púpos evőkanalanként), amennyivel össze tudunk állítani belőle egy jól nyújtható tésztát (mindig elfelejtem megmérni liszt előtt ill. liszt után a tésztát, úgyhogy nem tudom, kb. mennyi liszt kell hozzá). Egy kicsit mindenféleképp ragadni fog, merthogy mézes, de nyújtható legyen. Lisztezett deszkán 3 lapot nyújtunk belőle, megsütjük őket tepsi hátulján külön-külön (gyorsan sül a méz miatt). Félretesszük őket hűlni, addig elkészítjük a krémet.
Tűzön összefőzzük a lisztet a tejjel, forraljuk egy kicsit, majd kihűtjük. Ekkor a margarint kikeverjük a cukorral, vaníliás cukorral, beleöntjük a hideg krémbe és eldolgozzuk. A krém felét rákenjük az egyik tésztalapra, azt lefedjük a második lappal, arra kenjük a krém maradék felét. Leborítjuk az utolsó tésztalappal, majd tortabevonót olvasztunk vagy házi csokimázt készítünk (az alaprecepteknél), és leöntjük vele a süteményt.
Jobb egy éjszakán át állni hagyni így, felvágatlanul, mert a tésztának puhulnia kell.
Szeretjük, bár elég ritkán kerül rá sor. Jól néz ki és finom.

Maultasche

A németek/svábok húsos raviolija. Többféleképp is készítik, levesbetétként is lehet enni, úgy még sosem próbáltam. Jobb kettesben nekiállni a gyártásának. Nem bonyolult, de kicsit időigényes.
Nem egy bizonyos recept alapján készült, többet elolvastam az interneten, és kombináltam. Ez a mennyiség 6 főnek bőséges.

Hozzávalók:
Tészta: 600 g liszt, 4 tojás, só, víz.
Töltelék: 2 száraz zsömle, 150 g spenót, 1 vöröshagyma, 500 g darált hús, 4 tojás, 1 tojássárga, só, bors, szerecsendió, majoránna.

A zsömléket beáztatjuk vízbe. A vöröshagymát felkockázva megpirítjuk, ráöntjük a darált húst, és addig kavargatjuk a tűzön, amíg már nem rózsaszín. A spenótot megpároljuk, kézi mixerrel trutymósítjuk, a kinyomkodott zsemlékkel a húshoz adjuk. Belekeverjük a tojásokat (az egész tojásokat és a tojássárgát is), majd ízesítjük. 
A lisztet a tojásokkal, sóval és annyi vízzel összegyúrjuk, hogy kemény, de nyújtható tésztát kapjunk. Kinyújtjuk, ha van, akkor tésztanyújtóval a második legvékonyabbra (a 6-ból az 5-ösön). Ha nincs nyújtónk, akkor kézzel kell kinyújtani kb. 1-1,5 mm vastagra, felvágjuk őket kb. 10x13 cm-es téglalapokra. A tésztadarabok szélét körben megkenjük a kimaradt tojásfehérjével, a tészta felére pedig egy-egy evőkanálnyi tölteléket rakunk, ráhajtjuk a másik felét és összenyomkodjuk a széleket, hogy jól összeragadjanak.
Egy fazékban sós vizet forralunk, kifőzzük benne a tésztákat (ha feljönnek a felszínre, megfőttek). Egy konyharuhára fektetve leszárítjuk őket, és egy serpenyőben pici olajon megpirítjuk a batyukat (kicsit ráragad a serpenyő aljára, ne ijedjünk meg).
Zöldsalátával kínáljuk.
Nagyon laktató, főleg salátával. Le lehet fagyasztani félkészen (a főzés előtti fázisnál, de akár főzés után is), mert ebből rengeteg lett. Nagyon szeretem.

Német perec

Azt hiszem, hivatalosan bajor perecnek (és császárzsömlének) hívják ezeket, de a svábok ezt vitatják, szóval maradjunk annál, hogy német.
Egy youtube-videóból vettem a hozzávalókat, német nyelven van (https://www.youtube.com/watch?v=DHr4VGGS7Zo), de azt jól lehet látni nyelvtudás nélkül is, hogy mit és hogyan csinál a készítője.

Hozzávalók:
500 g liszt, 280 ml langyos víz, fél kocka élesztő, 15 g só, 20 g vaj, 15 g sütőmaláta (nekem ilyenem nincs, enélkül is jó), nagyszemű só a szóráshoz.
A mártogatáshoz egy liter víz, benne 30 g szódabikarbóna feloldva.

A hozzávalókat a robotgép táljába szórjuk és a géppel összedolgoztatjuk. A tésztát 12 részre osztjuk, egyenként elsodorgatjuk kb. 60 centi hosszúra úgy, hogy a közepük vastag(abb) legyen, majd perecet formálunk belőlük. Ha zsemléket akarunk készíteni, akkor nem sodorgatjuk, hanem bucikat formázunk belőle. Egy konyharuhára fektetjük őket.
Feloldjuk a szódabikarbónát az egy liter vízben, belemártogatjuk a pereceket illetve zsömléket, sütőpapírral borított tepsibe helyezzük őket, a perecek vastag felét hosszában, a zsömléket kereszt alakban bevágjuk, megszórjuk őket darabos sóval, és forró sütőben pirosra sütjük őket.
Az enyémek nem lettek igazán pirosak, valószínűleg azért, mert hideg volt a szódabikarbónás vizem. Vannak receptek, ahol meleg vízről írnak, legközelebb úgy próbálom meg. Nem vágtam be őket elég mélyen, úgyhogy a vágás igencsak összesült. Viszont finomak. A szódabikarbónás víztől keményebb a külsejük, a belsejük viszont puha. Vajjal szokás enni.

Csokis muffin (Nigella L.)

Először is: boldog új évet!
Igyekszem 2015-ben nagyobb sebességre kapcsolni, ami a recepteket illeti, bár az év elején ez még nem fog menni.
A Spektrumon voltak Nigella Lawson sorozatok, és az egyikből származik a recept (angolul: https://www.youtube.com/watch?v=w9h9Y1VxTbs). A magyar verzióban a mértékegységek máshogy voltak megadva, mint az angolban, én maradok a magyarnál.

Hozzávalók:
250 g liszt, 2 teáskanál sütőpor, fél teáskanál szódabikarbóna, 175 g kristálycukor, 2 evőkanál keserű kakaópor, 150 g csokoládépasztilla (vagy csak összetördelt csoki), 2,5 dl tej, 1 dl étolaj, 1 teáskanál vaníliakivonat (vagy egy csomag vaníliás cukor), 1 tojás.

Előmelegítjük a sütőt, a muffinsütő mélyedéseit kibéleljük papírral. Egy tálban összekeverjük a száraz hozzávalókat (a csokiig bezárólag a hozzávalók listáján), egy másik tálban a nedveseket (tej, olaj, vanília, tojás). Összeöntjük a kettőt, és könnyedén összekeverjük. Nem túl alaposan, mert akkor túl sűrűre fog megsülni. A nyers tésztát a formákba adagoljuk, és kb. 20-25 perc alatt készre sütjük. Szúrjunk bele egy fogpiszkálót, és ha a csokin kívül más nem ragad rá, akkor kész.
Nagyon egyszerű, és nagyon finom.

Mazsolás kenyér

Inkább nevezném kalácsnak, mint kenyérnek, de ez a hivatalos neve. Egy valószínűleg Horváth Rozi füzetből származik a recept. Elég könnyű, és finom is.

Hozzávalók:
300 g liszt, 20 g élesztő, 30 g cukor, 2 dl tej, 50 g margarin, 2 tojás, csipetnyi só, 1 citrom reszelt héja, 1 evőkanál rum, 100 g mazsola.

Az élesztőt kevés langyos, cukros tejjel felfuttatjuk. A lisztet egy tálba szitáljuk, hozzáadjuk a tojásokat, a szobahőmérsékletű margarint (felkockázva), a cukrot, a citromhéjat, sót, rumot, a kovászt és a mazsolát. Összedolgozzuk. Szükség szerint adhatunk hozzá langyos tejet, hogy a tészta se túl lágy, se túl kemény ne legyen, majd letakarva, langyos helyen fél órát kelesztjük. Egy sütőformát kikenünk margarinnal, beszórjuk liszttel. A tésztát még egyszer átgyúrjuk, a formába tesszük, tetejét megkenjük tojássárgával (opcionális), és 15 percig pihentetjük. 200°C-ra előmelegített sütőben 50-60 percig sütjük. A formában hagyjuk hűlni egy kicsit, majd rácsra borítjuk. Akkor szeleteljük, ha teljesen kihűlt.
Finom, könnyű a tésztája.

Lusta asszony tésztája

A forrásom egy újságkivágás. Ahhoz képest, hogy "lustaasszonyos", szerintem semmivel se egyszerűbb vagy bonyolultabb egy kikeverős tésztánál. Nem nehéz elkészíteni, és nagyon finom.

Hozzávalók:
200 g liszt, 100 g cukor, 1 csomag sütőpor, egy citrom reszelt héja, egy marék mazsola, késhegynyi fahéj, 250 g túró, 1 kg magozott meggy, 2,5 dl tej, 3 tojás, 2 csomag vaníliás cukor, 50 g margarin + zsiradék a kenéshez.

Egy tálban összekeverjük a lisztet, a cukrot és a sütőport. Egy közepes nagyságú tepsit vastagon kikenünk zsiradékkal. Beleszórjuk a lisztes keverék 3/4 részét, rámorzsoljuk a citromhéjjal, mazsolával, fahéjjal ízesített túrót, ráterítjük a magozott meggyet (lé nélkül, ha befőtt), végül rászórjuk a maradék lisztes keveréket. A tejbe belekeverjük az egész tojásokat, a vaníliás cukrot, majd ráöntjük a tésztára. Erre locsoljuk a megolvasztott margarint. Előmelegített sütőben lassan sütjük. A gyümölcs ízlés szerint variálható.
80 deka meggy is elég, nekem kb. ennyi volt a két üveg kimagozott meggy. Nem tudom megmondani pontosan, hogy hány fokon sütöttem, mert az utolsókat rúgja a sütőnk, kb. 170°C lehetett, ott háromnegyed óráig sült, tűpróbáig.
Egyszer kipróbáltam ezt a süteményt almával, az is nagyon finom volt, csak az az egy probléma van az almával, hogy annak több a leve, mint a meggynek, és attól túl puha lett a tészta. Meggyel nem az, pont jó az állaga, könnyen szeletelhető. És finom, ami a lényeg.

Sütőtökös muffin

Laura Vitale receptje (http://www.laurainthekitchen.com/recipes/pumpkin-cupcakes/), a youtube-on van egy főzős csatornája a nőnek, de hosszú távon eléggé idegesítő hangfekvése van, és érteni kell hozzá valamennyire angolul.

Hozzávalók (12 db-hoz):
1/2 bögre cukor, 1 bögre liszt, 1/3 bögre olaj, 2 tojás, fél teáskanál vaníliakivonat (vagy aroma, esetleg 1 csomag vaníliás cukor), 3/4 bögre sütőtökpép, 1 teáskanál tököspite-fűszer (nálunk ilyen aligha van, helyettesíthető mézeskalács-fűszerkeverékkel), 1 teáskanál szódabikarbóna, fél teáskanál sütőpor, 1/4 teáskanál só.

Melegítsük elő a sütőt, a muffinsütő mélyedéseit béleljük ki papírral.
Egy tálban keverjük össze a száraz hozzávalókat (liszt, fűszer, sütőpor, szódabikarbóna, só), egy másikban pedig a nedveseket (olaj, vanília, tojás, tökpép, cukor). Keverjük össze a kettőt nagyjából (ne kevergessük sokáig és alaposan, mert akkor sűrű lesz a kész sütemény). Töltsük a tésztát a muffinsütőbe, és süssük kb. 20 percig 180°C-on, amíg egy beleszúrt fogpiszkálóra nem ragad már a massza. 
Készíthetünk hozzá valamilyen krémet, amit habzsákba töltve a kihűlt muffinok tetejére nyomhatunk. 
Az eredeti receptben egy bögre a cukor, mint a liszt, de nekünk úgy túl édes volt, úgyhogy kezdjük inkább fél bögrével, és ha az nem elég, akkor adhatunk még a nyers tésztához.