Kakaós csiga (túróval)

Igyekszem nem az internetről szedni össze a recepteket, mert nem látom értelmét annak, hogy ami már eleve fent van, azt én is megosszam, de néha sikerül ilyesmi. Mint most is.
Ezt a receptet a barátnőm, Andi találta, és egyszer meg is sütötte, amikor meglátogattam. Nagyon finom, puha volt a csiga, úgyhogy tudtam, hogy ki fogom próbálni, ráadásul gyors is, nem kell keleszteni a tésztát.
A forrásom: http://gabicsek.blogspot.hu/2012/02/villamgyors-kakaos-csiga.html
Az én csigáim kicsit deformáltak lettek, mert iszonyat hőség van, és igyekeztem egy tepsibe rakni az összes sütit, hogy gyorsabban kikapcsolhassam a sütőt, úgyhogy teljesen egymás mellé tettem a csigákat. Semmi bajuk nem lett, annyira nem is sültek össze, hogy ne lehessen őket szétválasztani, de nem lettek tökéletesen kerekek. Itthonra készültek, úgyhogy nekem ez nem probléma.
Mivel tudtam, hogy ízlettek a csigák Andinál, eleve dupla adagot készítettem. Finom, puha a tészta.

Málnás lepény

Most jutottunk el oda, hogy több a málna a kertben, mint amennyit csak úgy, nyersen megeszünk. Végre kezdhetek recepteket keresni.
Ez a Lidltől származik. Bő egy éve minden héten ki volt rakva náluk három lap, és azokból elég sokat összegyűjtöttem, bár nem az összeset. Sajnos.

Hozzávalók:
150 g liszt, 100 g margarin, 1 közepes tojás, 150 g porcukor, 1 citrom, 1 csipet só, 500 g (gyorsfagyasztott) málna, 100 g darált háztartási keksz (helyettesíthető zsemlemorzsával vagy grízzel is), fél deci tejföl.

A megszitált lisztet elmorzsoljuk a margarinnal, a tojással, 50 g porcukorral, reszelt citromhéjjal, sóval, és ha szükséges, adunk hozzá tejfölt (nálam ez nem kellett, enélkül is összeállt a tészta). Hűtőszekrényben pihentetjük a tésztát fél-egy órát, majd két részre osztjuk, és vékonyra nyújtjuk. Egy kikent torta- vagy piteformába terítjük a tészta első felét, peremet is készítünk neki. A málnát összekeverjük a keksszel és a cukorral, beleöntjük a formába, majd befedjük a tészta másik, kinyújtott felével. Megszurkáljuk egy villával, így nem fogja felpúposítani a gőz. Előmelegített sütőben 160°C-on zsemleszínűre sütjük. Porcukorral meghintve tálaljuk.
Piteformában sütöttem, és nagyon finom. Nem túl édes, de nagyon bejön. Nem fagyasztott, hanem friss málnával készítettem, így se lett túl leveses. A tésztába nem raktam bele tejfölt, mert anélkül is majdnem túl puha lett. Egy picit törékeny szeletelni.

Rakott cukkini

Kezd nőni a cukkini a kertben, de nem akarom mindig pörköltként elkészíteni. Rakottast szinte bármilyen zöldséggel lehet készíteni, még zöldbabbal is.

Hozzávalók:
3-4 közepes cukkini, fél kiló darált hús, egy bögre rizs, só, fűszerek, tejföl, olaj, ételízesítő.

A rizst sós vízben enyhén roppanósra főzzük. A húst pici olajon átpirítjuk, amíg kifehéredik. Egy tepsit enyhén kiolajozunk, a cukkinik felét 2-3 mm vastagra vágva belekarikázzuk (ha kicsik a cukkinik, akkor hosszában is fel lehet szeletelni őket), picit megsózzuk. A húst és a rizst összekeverjük, fűszerezzük, sózzuk, és elterítjük a cukkini tetején. A töltelékre karikázzuk a cukkini maradék felét. A tejfölt megsózzuk és ráöntjük a cukkinire. Nem kell leborítani alufóliával, mert mire megpirul a tejföl a tetején, a cukkini megpuhul, a töltelék pedig eleve nem volt nyers, az is átsül.
Nálunk nagy kedvenc.

Flódni

Inkább már nem is magyarázkodom, mi volt ez a hosszú kihagyás.
Ez a recept egy újságból származik, valószínűleg egy régi Blikk Nőkből, de nem vagyok biztos benne. Kicsit alakítottam a hozzávalók mennyiségén, mert egyszer már kipróbáltam ezt a leírást, és nagyon kevés volt a mákos és a diós töltelékem. A tepsim kb. 25x35cm-es, és az itt leírt mennyiségekkel lett olyan a sütemény, ami nekünk jó.

Hozzávalók:
Tészta: 500 g liszt, 250 g margarin, 1 csomag sütőpor, 20 g élesztő, 1 dl tej, 1 evőkanál cukor, 3 evőkanál tejföl.
Töltelék: 1 kg reszelt alma, 30 g margarin, fél citrom leve, ízlés szerinti cukor, 3 dl forró tej, 450 g darált mák, 450 g darált dió, baracklekvár.

Az élesztőt cukrozott langyos tejbe morzsoljuk és felfuttatjuk. A lisztben elkeverjük a sütőport és a margarint. A közepébe mélyedést készítünk, beleöntjük a megkelt kovászt, a tejfölt, és simára gyúrjuk. Letakarva fél órán át pihentetjük szobahőmérsékleten, majd négy cipóra osztjuk. Két cipót közepes tepsi méretűre nyújtunk, elősütjük, majd hagyjuk kihűlni.
Az almát citromlével, cukorral ízesítjük, és a margarinon pépesre pároljuk. A forró tej egyik felét a cukros mákra, a másikat a cukrozott dióra öntjük.
A maradék két cipót is kinyújtjuk, az egyiket a kivajazott tepsibe terítjük. Megkenjük lekvárral, befedjük a kihűlt diótöltelékkel. Elősütött lapot rakunk rá, arra a máktöltelék kerül (én ide is kentem lekvárt), majd ismét elősütött tészta, és az almatöltelék után az utolsó nyújtott lap következik. Előmelegített sütőben kisütjük. Ha kihűlt, hintsük meg porcukorral a tetejét.
Mivel nagyon meleg volt, amikor ezt készítettem, nem volt kedvem a két tésztalapot elősütni, ezért nyersen borítottam le velük a töltelékeket. Az egészet sűrűn megszurkáltam egy kötőtűvel, hogy ne púposodjon fel a gőztől. Átsült és jó így, de ha más is így készíti, akkor arra legyen felkészülve, hogy a középső két tésztalap hullámosan fog megsülni, nem egyenesen, mint az alsó tésztalap. Nekünk ez nem volt gond, mert itthonra készítettem, de mutatósabb úgy, ha megsütjük a két lapot külön-külön.
A diós és a mákos töltelékhez reszeltem fél-fél citrom héját. Finom.

Mákos-narancsos zserbó

Az egyik Rama-receptfüzetből származik a recept, úgyhogy a sütigyár.hu-n is fent van. A fénykép nem sikerült annyira jól, a sütemény igen. Finom, nem bonyolultabb, mint egy hagyományos zserbó.

Hozzávalók:
Tészta: 600 g liszt, 300 g margarin, csipetnyi só, 15 g élesztő, 3/4 dl tej, késhegynyi szódabikarbóna, 2 tojás, 80 g cukor.
Töltelék: 500 g sárgabaracklekvár, 450 g darált mák, 5 evőkanál cukor, 1 narancs reszelt héja, 500 g narancslekvár.

A lisztet elmorzsoljuk a margarinnal. Az élesztőt belemorzsoljuk a langyos tejbe, beleszórjuk a szódabikarbónát, jól elkeverjük, és a lisztre öntjük. Hozzáadjuk a tojást, a cukrot, és tésztát gyúrunk belőle. Három részre osztjuk. Lisztezett deszkán elnyújtjuk az elsőt, kikent (magas falú) tepsibe tesszük. Elkenjük rajta a baracklekvárt. Összekeverjük a mákot a cukorral, a reszelt narancshéjjal, és a felét a baracklekvárra szórjuk. Elnyújtjuk a második tésztalapot, ráfektetjük a mákra. Ráöntjük a narancslekvárt, rászórjuk a mák maradék felét, és a harmadik kinyújtott tésztalappal borítjuk. Megszurkáljuk a tésztát, hogy a gőz ne púposítsa fel, amíg sül. 180°C-os sütőben kb. 45 perc alatt megsütjük. Hagyjuk kihűlni a tepsiben.
A tetejét vagy olvasztott tortabevonóval, vagy házi csokimázzal vonjuk be. Jobb másnap szeletelni, addigra összeérnek az ízek.
Nekem nincs narancslekvárom, úgyhogy fél kiló sárgabaracklekvárba egy fiola narancsaromát kevertem, de ha aroma sincs, akkor reszeljünk a lekvárhoz is narancshéjat, az fog érezni, nem a barack. 

Sajtos érmek

Valójában korongokra kellene szaggatni, de nem volt hozzá kedvem, úgyhogy csak feldaraboltam késsel a tésztát. Az ízén nem változtat, és nem kellett újragyúrnom a tésztát a hulladékokból. Egyszerű és finom.
Váncza-recept.

Hozzávalók:
200 g főtt burgonya, 100 g reszelt sajt, 100 g vaj, 1 csomag sütőpor, só, 200-250 g liszt.

A krumplit összetörjük, a hozzávalókkal összegyúrjuk. Először csak 200 g lisztet adjunk hozzá, lehet, hogy elég lesz annyi. Attól függ, hogy milyen a burgonya, szárazabb vagy inkább nedves. Ha nem áll még össze a tészta, akkor adjunk hozzá több lisztet. Kinyújtjuk lisztezett deszkán kb. 5 mm vastagra, kiszaggatjuk (vagy összevágjuk) a tésztát, sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük őket. Nem kell nagy távolságot hagyni köztük, mert nem nőnek meg nagyon. Megkenhetjük tojással, és azt szórunk rá, amit akarunk. Középmeleg sütőben pirosra sütjük.
Dupla adagot sütöttem, mert nálunk nagyon gyorsan fogy. Melegen érzik rajta a krumpli íze, hidegen nem annyira. Maradék főtt burgonyát is fel lehet használni hozzá. Ha nem fogy el az első nap, inkább zárjuk dobozba, mert ez nem omlós tészta, ez száradni fog.
Az eredeti recept szerint zsírban kellene sütni, mint a fánkot, de amikor kipróbáltam úgy, nagyon nem jött be. Valószínűleg a sütőpor miatt.

Kijevi krémes

Az egyik Rama-gyűjteményből van a recept, úgyhogy valószínűleg fent van a neten is, a sütigyár.hu-n. Nem annyira látványos, mert a tésztarétegek nem egészen egyenletesek, de nagyon finom, érdemes kipróbálni. Első olvasásra kicsit bonyolultnak tűnhet az elkészítése, de nem az.

Hozzávalók:
Tészta: 400 g liszt, 1 csomag sütőpor, 150 g cukor, 200 g margarin, 4 tojás sárgája, 2-3 evőkanál tejföl.
Hab: 4 tojás fehérje, 150 g cukor, 250 g darált dió.
Krém: 2 csomag (főzős) vanília ízű pudingpor, fél liter tej, 250 g margarin, 250 g porcukor.

A tésztához a hozzávalókat a tejföl kivételével összegyúrjuk, és annyi tejfölt adunk hozzá, hogy összeálljon a tészta. Ha puha, rakjuk be a hűtőbe hűlni, hogy jól nyújtható legyen. Főzzük meg a krémhez a pudingot (pudingpor + tej), és hagyjuk kihűlni. A tojásfehérjéket verjük habbá úgy, hogy fokozatosan adagoljuk hozzá a cukrot. Ha kemény, keverjük hozzá a diót. A tésztát osszuk három egyenlő cipóra, és lisztezett deszkán egyenként nyújtsuk ki őket. Sütőpapírral borított sütőlapra (ennek hiányában a tepsi hátulja is jó) terítsük az elsőt, kenjük meg a diós hab harmadával, és előmelegített sütőben süssük meg. Mindhárom tésztával ugyanígy járjunk el, majd hagyjuk kihűlni őket.
A krémhez való margarint a cukorral keverjük habosra, adjuk a kihűlt pudinghoz, és keverjük csomómentesre. A felével kenjük meg az első kihűlt, dióhabos tésztalapot. Terítsük rá a második tésztalapot, arra kenjük a krém maradék felét, majd borítsuk be a harmadik tésztalappal. Pihentessük a süteményt legalább egy-két órán keresztül, hogy puhuljon a tészta és összeérjenek az ízek.
Én másnap szeleteltem, nagyon finom.