Rántott leves

Kezdett már ránk száradni egy kenyérvég, és nem akartam kidobni. Ehhez a leveshez meg a pirított kenyérkockák nagyon jól mennek, és az egész gyorsan megvan. A néni nem evett belőle, lesz@rom. Ezt már a homlokomra is tetováltathatnám.

Hozzávalók:
köménymag, olaj, liszt, őrölt pirospaprika, víz, 2 (vagy több) tojás, ételízesítő.

Egy kisebb fazékban kb. egy evőkanálnyi olajon egy teáskanálnyi köménymagot addig hevítünk, amíg pattogni nem kezd. Akkor egy evőkanál lisztet rászórunk és megpirítjuk. Kis pirospaprikával megszórjuk és felengedjük vízzel. Sóval, ételízesítővel ízesítjük és felforraljuk (vigyázzunk, mert könnyen kifut). Egy tányérban két tojást villával összekeverünk, és a forró levesbe öntjük, a villával folyamatosan keverve. Ismét felforraljuk, addigra megfő benne a tojás is.
Egy serpenyőben pici olajon kockára vágott száraz kenyeret pirítunk, és azzal tálaljuk a levest.

Körtekrémleves

A nénim elvileg nagyon szereti a gyümölcsöket, ehhez képest ezek a körték nem kellettek neki. A levesből természetesen nem evett egy falatot se, de nem érdekel, mert finom volt. A recept a Drótpostagalamb recepttárának 68. könyvéből (Levesek) való.

Hozzávalók:
500 g körte, 75 g cukor, 50 g liszt, 1 dl fehérbor, 2 dl tejszín, 2 dl tejföl, 2 dl víz, 1 citrom, 2 szem szegfűszeg, kevés fahéj, csipet só

A héjától és magházától megtisztított körtéket kockákra vágjuk. A forrásban lévő vízbe citromot csavarunk, és a fűszerekkel, a cukorral puhára főzzük benne a körtét. A fehérbort, a tejfölt, a tejszínt a liszttel simára keverjük, a levesbe habarjuk, és jól fölforraljuk. Utánízesítjük, lehűtjük. Tálaláskor tejszínhabbal díszíthetjük.

Az eredeti receptben dupla ennyi cukor és fele ennyi víz szerepelt. Nekem az nagyon édes lett volna, ez is határeset. Ha vízből csak egy decit öntünk bele, akkor annyira sűrű, mint egy puding, úgyhogy én dupláztam a vizet, így se híg. Inkább desszertnek tartom, mint levesnek, de mivel ez az eredeti neve, legyen leves. Finom volt, pedig nem vagyok nagy rajongója a körtének. Megszórtam a tetejét pici fahéjjal, tejszínhab nélkül.

Gombapaprikás

Nagyon nem arra készültem, hogy ennyire semmit se fogok postolni, de semmi se lett az orrba-szájba főzésből. Legalább most már van internetem, mert eddig az se volt. Igyekszem feltölteni valamit legalább hetente egyszer, aztán majd meglátjuk.

Hozzávalók:
500 g gomba, egy fej vöröshagyma, őrölt pirospaprika, ételízesítő, só, olaj, víz.
Nokedlihez: liszt, egy tojás, pici só, víz.

A vöröshagymát megpucoljuk, kockákra vágjuk, némi olajon üvegesre pároljuk. A megmosott, négybe vágott gombákat rádobjuk, kis ételízesítővel megszórjuk, és fedő alatt puhára pároljuk közepes tűzön. Ha nagyon le akarna sülni, egy kis vizet önthetünk rá, de a gomba levet ereszt. Amikor megpuhult, megszórjuk pirospaprikával (az itteni paprika kimondottan barna, azért van ilyen fura színe a képen), és ha nem elég sós, akkor sózzuk.
Közben sós vizet forralunk a nokedlihez. Kb. 250 g lisztből készült egy tojás és annyi víz hozzáadásával, hogy lágy tésztája legyen, mert azt könnyebb szaggatni. Ha felforrt a víz, akkor beleszaggatjuk a nokedlit. Nagyon gyorsan megfő, és feljön a víz felszínére. Leszűrjük és a gombához keverjük.
Nénicsőszködni kezdtem, és az "ügyfelem" eszméletlen válogatós, nem eszik meg semmit, amit nem ismer. Így elég nehéz receptekből főzni, főleg, hogy a nekem hétköznapinak számító ételeket se ismeri. Azért most, az ötödik itt töltött hetemre eljutottunk oda, hogy hajlandó enni a főztömből, úgyhogy talán gyakrabban fogok feltölteni recepteket. És nem feltétlenül ilyen ismert dolgokat.

Mákos-barackos muffin

A Lidlben minden csütörtökön kiraknak három új receptet, amiket gyűrűs mappában lehet gyűjteni. Ez is onnan származik. Szeretem a mákos dolgokat, ez is nagyon ízlett.

Hozzávalók:
150 g darált mák, 2 dl tej, 150 g liszt, 1 csomag sütőpor, 1 citrom, 2 tojás, 150 g vaj, 150 g cukor, 150 g sárgabarackdzsem, 1 csomag vaníliás cukor.

A darált mákot langyos tejjel elkeverjük. A lisztet átszitáljuk, majd a sütőporral és az előre lereszelt citromhéjjal összekeverjük. Az egész tojásokat a szobahőmérsékletű vajjal és a cukorral krémmé keverjük. Végül egy nagyobb keverőtálban mindhármat elegyítjük. A muffinformákat félig töltjük a masszával, kávéskanálnyi (kemény) barackdzsemet teszünk a tetejére, majd a maradék tésztával kétharmad részig feltöltjük, és 180°C-os sütőben 25 perc alatt készre sütjük. Vaníliás cukorral megszórva tálaljuk.
Én annyit egyszerűsítettem a dolgon, hogy két tálban kevertem össze őket, egyikben a száraz, másikban a nedves hozzávalókat. Nálunk csak folyékony lekvár volt itthon, azért nem maradt egyben a muffin alján.
A mákot a tejjel hagyni kell egy kicsit állni, akkor felszívja a mák a folyadékot, és nem lesz túl híg a nyers tészta. A mennyisége is pontos 12 muffinhoz. 

Almás-mazsolás zabpehelykeksz

A recept a ritakonyhaja.hu oldalról származik. Muffinként az első alkalom, hogy elkészítettem. Korábban megsütöttem már kekszként, illetve úgy is, hogy a masszát beleöntöttem egy tepsibe, és készen szeleteltem. Azt hiszem, vissza fogok térni ahhoz a változathoz, nekünk nagyon bejött. Ha valaki szereti a müzliszeletek enyhén ragacsos állagát, akkor ez is tetszeni fog.

Hozzávalók: 
150 g zabpehely, 100 g liszt, 100 g vaj, 150 g cukor, 1 tojás, 1 nagy alma, fahéj, mazsola, szódabikarbóna.

A vajat felolvasztjuk, hozzáadjuk a cukrot és a tojást. Egy másik tálban összekeverjük a száraz hozzávalókat, a felkockázott almát (több is mehet bele, nem csak egy), a mazsolát (egy jó maréknyit tettem bele) és egy teáskanálnyi szódabikarbónát. Ezután összeöntünk mindent egy tálba, összekeverjük, és vagy kekszeket formázunk egy sütőpapírral fedett sütőlapra, vagy a teljes masszát (egyáltalán nem híg) beleöntjük egy kikent tepsibe, vagy muffinsütőbe adagoljuk. Előmelegített sütőben 180°C-on kb. 20-25 perc alatt megsütjük.
A liszt egy részét helyettesíthetjük teljes kiőrlésűvel is, az alma helyett/mellett adhatunk hozzá meggyet, csokidarabokat ízlés szerint.

Kakaókrém

Igen, tudom, hogy nagyon régen nem írtam semmit, de ebben a hőségben semmi kedvem se sütni, se főzni. Enni se nagyon, úgyhogy inkább csak gyümölcsön meg zöldségen élek, úgyis rám férne némi súlycsökkenés. Augusztus vége felé majd meg fognak sűrűsödni a bejegyzéseim, mert ha minden a terv szerint alakul, akkor állok munkába az új helyen, és ott aztán főzhetek orrba-szájba.
Ez a recept egy házi csokipuding, gyorsan megvan, úgyhogy nem fűtöttem fel vele a házat túlságosan.

Hozzávalók:
3 evőkanál kakaó, 6 csapott evőkanál liszt, 8 evőkanál cukor, 1 csomag vaníliás cukor, 1 liter tej.

A hideg tejet szép lassan hozzáöntjük a száraz hozzávalókhoz és csomómentesre kavarjuk. Aztán állandó keverés mellett felforraljuk, addigra kicsit be is fog sűrűsödni. Hűtöttem kb. fél óráig, mert féltettem a poharakat, és addig néha meg is kavartam a krémet, mert bőrösödni kezd, mint a puding. A poharak aljára tettem egy-egy kekszet, és a krém közepe tájára is. A tetejét megszórtam kókuszreszelékkel, de gyakorlatilag bármi használható hozzá, instant kávét is lehet hozzákeverni, aszalt gyümölcsökkel, mazsolával gazdagítani. És nem borítom ki a pohárból, szerintem mutatósabb így.

Kovászos uborka

Ez a hőség ideális a kovászoláshoz, az üveget ugyanis napos helyre kell tenni, a teraszra, erkélyre, stb. Nyár végén, kora ősszel, amikor már hűvösebb van, hamarabb fel fog fordulni az uborka, mint hogy jó kovászos legyen belőle.

Hozzávalók:
egy 5 literes üveg (lehet kisebben is csinálni), középméretű uborka (inkább nagy, mint kicsi), egy csokor kapor, egy szál torma, ahány literes az üveg, annyi enyhén púpos kanál só.

A megmosott uborkák végeit levágjuk. A tiszta üveg aljára rakjuk a kaprot, tormát, hosszában beleállítjuk a bevagdosott uborkát. Úgy kell bevágni, hogy az egyik végéről indulva majdnem végigvágjuk (kb. fél-egy centivel a vége előtt megállunk, hogy ne vágjuk teljesen félbe az uborkát), aztán a másik vége felől is bevágjuk ennyire úgy, hogy az első vágás irányától 90°-kal eltérünk az induláskor. Ha így is megállunk fél centire az uborka végétől, akkor nem fog szétesni. Annyi uborkát rakjunk az üvegbe, hogy ne úszkáljanak, inkább szorosan álljanak. Annyi vizet forralunk, amennyi épp el fogja lepni az uborkát, feloldjuk benne a sót, és forrón ráöntjük az uborkára. Rárakunk egy kenyércsücsköt, kicsit megnyomjuk, hogy érjen bele a vízbe. Egy kistányért rakunk az üveg tetejére, és napos helyre állítjuk. A kistányér mellett ki tud folyni a lé, ha annyira erjed. Kb. négy napig hagyjuk kint, aztán kivesszük belőle a kenyeret. Ha ennyire meleg van, mint most, akkor ennyi idő alatt el is készül. Akkor jó, ha az uborkák vége üvegesnek látszik. Ha ennyi idő alatt nem savanyodott meg eléggé, akkor pár napig hűvös helyen is állni hagyjuk (a kenyér nélkül), ott tovább puhul. Amikor elkészült (hideg helyen állással vagy anélkül), az üvegből átrakjuk az uborkákat egy fedeles dobozba, és hűtőben tároljuk fogyasztásig.
A testvérem szerint a kovászos uborka büdös. Szerintem nem.