Az egyik Rama-gyűjteményből van a recept, úgyhogy valószínűleg fent van a neten is, a sütigyár.hu-n. Nem annyira látványos, mert a tésztarétegek nem egészen egyenletesek, de nagyon finom, érdemes kipróbálni. Első olvasásra kicsit bonyolultnak tűnhet az elkészítése, de nem az.
Hozzávalók:
Tészta: 400 g liszt, 1 csomag sütőpor, 150 g cukor, 200 g margarin, 4 tojás sárgája, 2-3 evőkanál tejföl.
Hab: 4 tojás fehérje, 150 g cukor, 250 g darált dió.
Krém: 2 csomag (főzős) vanília ízű pudingpor, fél liter tej, 250 g margarin, 250 g porcukor.
A tésztához a hozzávalókat a tejföl kivételével összegyúrjuk, és annyi tejfölt adunk hozzá, hogy összeálljon a tészta. Ha puha, rakjuk be a hűtőbe hűlni, hogy jól nyújtható legyen. Főzzük meg a krémhez a pudingot (pudingpor + tej), és hagyjuk kihűlni. A tojásfehérjéket verjük habbá úgy, hogy fokozatosan adagoljuk hozzá a cukrot. Ha kemény, keverjük hozzá a diót. A tésztát osszuk három egyenlő cipóra, és lisztezett deszkán egyenként nyújtsuk ki őket. Sütőpapírral borított sütőlapra (ennek hiányában a tepsi hátulja is jó) terítsük az elsőt, kenjük meg a diós hab harmadával, és előmelegített sütőben süssük meg. Mindhárom tésztával ugyanígy járjunk el, majd hagyjuk kihűlni őket.
A krémhez való margarint a cukorral keverjük habosra, adjuk a kihűlt pudinghoz, és keverjük csomómentesre. A felével kenjük meg az első kihűlt, dióhabos tésztalapot. Terítsük rá a második tésztalapot, arra kenjük a krém maradék felét, majd borítsuk be a harmadik tésztalappal. Pihentessük a süteményt legalább egy-két órán keresztül, hogy puhuljon a tészta és összeérjenek az ízek.
Én másnap szeleteltem, nagyon finom.